FELELŐS SZÜLŐK – EGÉSZSÉGES GYEREKEK
Az alkati és genetikai tényezőknél nagyobb súllyal esik latba a szülőktől látott minták helyes vagy helytelen volta. Ha a gyermeket folyamatosan etetik, soványnak titulálják, ha olyan szokásokat lát, mint a nassolás, a kávé és alkoholfogyasztás, a dohányzás, az étkezések helytelen időbeosztása, a hajszolt életmód vagy a kapkodó evés, akkor az mind alapminta lesz a számára
A helytelen táplálkozási szokások következtében ma már nem csak a felnőttek, de a gyerekek többsége is túlsúllyal él, mely a fizikai terhen túl lelki megterhelést is jelent. Fontos tehát, hogy a túlsúly helyett új örömforrásokat találjanak kicsik és nagyok egyaránt. A kicsik életébe ezeket a szülők tudják bevezetni.
Az alkati és genetikai tényezőknél nagyobb súllyal esik latba a szülőktől látott minták helyes vagy helytelen volta. Ha a gyermeket folyamatosan etetik, soványnak titulálják, ha olyan szokásokat lát, mint a nassolás, a kávé és alkoholfogyasztás, a dohányzás, az étkezések helytelen időbeosztása, a hajszolt életmód vagy a kapkodó evés, akkor az mind alapminta lesz a számára. A további okok között szerepel a korai elválasztás (anyatej hiánya), a tápszerek, a túlzott aggodalmak, a minőségi idő hiánya, a követelmény okozta szorongás, a szigorú nevelés, az elkényeztetés, vagy a mozgás nélküli életforma. Az evés minderre kompenzációt jelenthet, amely túlsúlyhoz és „ördögi kör” kialakulásához vezet. Az evés helyett érdemes megismertetni más örömforrásokat is, például a táncot, a zenét, a kirándulást.
A gyermeki szervezet egyensúlyra törekszik!
A túlsúlyos gyermekek nagy része felnőttkorban is nehezen tud megszabadulni súlyfeleslegétől, főleg, ha annak háttere, fizikális és lelki okai nem kerülnek alapos feltérképezésre.
Kulcs: BIZALOM, JÓ PÉLDA, HELYES IRÁNY
▪ Ennek alapját mindig a problémák okának felderítése képezi: hol vannak hiányosságok, miben kell változtatni (táplálkozási modell, életmód, nevelés, lelki háttér, családi problémák, stb.). Ehhez hiteles információk, adott esetben szakember segítsége válhat szükségessé.
▪ A következő lépés a döntés, majd a következetes cselekvés. A szóban közöltek – cselekvés és példamutatás nélkül – nem hatékonyak. Csak a szülő által megvalósított tettek beszélnek a gyermekhez.
▪ A gyermeket érdemes mielőbb a természetesség felé terelni. A „fogyókúra” kerülendő, helyette célravezetőbb a táplálkozási minták fokozatos átalakítása: a finomított szénhidrátok (cukrozott, valamint fehérlisztből és fehérrizsből készült ételek), tészták, zsíros húsok, felvágottak, tejtermékek, cukrozott üdítők mielőbbi csökkentése, és helyettük alternatívák alkalmazása: idénygyümölcsök és zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, csírák, vaj és margarin helyett növényi pástétomok, édesség helyett gyümölcs és aszalványok, telített állati zsírok helyett olajos magvak. A gyermek gyors növekedésekor szükséges nagyobb fehérjeigény esetén fontos, hogy az jó minőségű legyen, és hús helyett barnarizsből, gabonából, csírafélékből, hüvelyesekből legyen fedezve. Az ilyen táplálék kellő mennyiségű rostot, tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot biztosít. Mindez a szülőket is motiválhatja saját életvitelük javítására. Az a szülő vagy pedagógus, aki maga sincs tisztában a helyes életmód alapjaival, kevésbé tud jó irányt mutatni a gyermeknek.
A helytelen minták hatására hibás programok telepítődnek a gyermekbe. Ingatag alapra azonban nem lehet építkezni. Éppen ezért az alapokat kell jól felépíteni, amelyben a helyes szokások szerepe megkerülhetetlen. A gyermek számára a tápanyagon, folyadékon, mozgáson és kellő pihenésen túl a nyugodt és támogató családi háttér a legfontosabb feltétel egy boldog és kiegyensúlyozott élethez. Merni kell tenni önmagunkért és gyermekünkért, mert csak így válhatnak örömforrássá a mindennapok. A gyermek és a család egészsége azonban döntően annak a kezében van, aki az ételt készíti és a példát mutatja a család számára. -Dr. Cs.M.