A KÖNNYEDSÉG NYOMÁBAN

Avagy a siker fordítottan arányos a kemény munkával?

Természetesen semmi baj nincs a kemény munkával és a hosszú munkaidővel – feltéve persze, ha valaki nem törődik egészsége feláldozásával, a családi életével, élete hátralévő részével vagy akár spirituális fejlődésével, és hajlandó megelégedni egy gyalogos teljesítményével.  Ebben a megvilágításban a kemény munkának megvan a saját érdeme, és valamilyen elégedettségi szint is kapcsolódik hozzá.” Mi hát a helyes életmód? Az életet játékként kell megélni.” /Platón/

„Én napi 16 órát dolgozom keményen” halljuk sokak panaszát, ami – valljuk be – többnyire szinte dicsekvésként, önigazolásként hangzik. A hosszabb és keményebb munkát szem előtt tartó 1+1+1+1 alapú gürcölésközpontú mentalitás olyan, mintha a matematika tanulását az összeadásnál abbahagynánk. Kétségtelen, hogy ha valamit egy óra alatt elérünk, akkor két óra alatt két valamit fogunk elérni. Ha vágyaink netovábbját 16 valami jelenti, nos, akkor megtaláltuk a helyes, gondolkodást nem igénylő, értelmetlen formulát.  De mi van akkor, ha egymillió valamit akarunk? Ehhez már újfajta matematikára lesz szükség. Ennek az új matematikának az alapját az a tiszta, egyszerű és elegáns igazság jelenti, hogy  A SIKER FORDÍTOTTAN ARÁNYOS A KEMÉNY MUNKÁVAL! E kitétel azt jelenti, hogy az erőfeszítés és a kemény munka csökkenésével a siker mértéke nő. Ahogy egyre inkább haladunk az erőfeszítés nélküli állapot felé, úgy tart a siker a végtelenbe.

Ennek egyik nyilvánvaló jele, hogy a világ tele van keményen dolgozó emberekkel (majdnem mindenki keményen dolgozik), viszont igen kevesen sikeresek közülük. Ennek ellenére, valamilyen hihetetlen ostoba ok miatt, az emberek még mindig ragaszkodnak ahhoz a nézetükhöz, hogy minél keményebben dolgoznak, annál sikeresebbek lesznek. A valóságban a kemény munkával és erőfeszítéssel csupán a fáradtság áll arányban.

LUSTASÁG KONTRA KREATIVITÁS

Fontos azonban itt tisztázni valamit: Nem a feladatok elvégzése, hanem a görcsös munkavégzés ellen szólunk. Érdemes elgondolkodnunk, és könnyedebb megoldást találnunk, mielőtt megfeszülnénk a munkában. A siker alapja a kevesebb cselekvés. A világ által elért haladás és fejlődés legnagyobb részben olyan emberek felfedezéseinek és találmányainak köszönhető, akik megelégelték, hogy valamit a régi módszerekkel kell végrehajtani. Ezek az emberek a szívük mélyén tudták, hogy kell lennie valamilyen könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb módszernek. Tudták, hogy léteznie kell egy kevesebb munkával járó, jobb megoldásnak. Nézzünk szembe az igazsággal: a kreatív ember lusta. A könnyed siker érdekében feltétlenül meg kell érteni a játék értékét.  Látni kell, hogy a játék fokozódásával növekszik a siker mértéke is. Ha viszont a játék visszaszorul, a munka mértéke nő. Mi tehát a következtetés? Hagyjuk abba a munkát és kezdjünk el játszani! Most azonnal!
Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül ott kell hagynunk a munkahelyünket, vagy hogy fel kell hagynunk jelenlegi üzleti tevékenységünkkel, karrierünkkel. Azt viszont igenis jelenti, hogy a tevékenységet többé ne munkaként végezzük, hanem alakítsuk játékká. A munkahelyi játék egyáltalán nem tekinthető léhaságnak. Sőt, a játék óriási gyakorlati értékkel bír.

JÁTÉKBAN AZ ÉLET

Játszhatunk a dolgokkal, az ötletekkel, a gépekkel, a munkatársakkal, a megrendelőkkel, a vevőkkel, a szavakkal, az élettel! A játék lehetővé teszi, hogy az elme szabadon szárnyaljon, felfedezzen, megtapasztaljon, kérdezzen, kockázatokat vállaljon, kalandozzon, új dolgokat találjon ki és valósítson meg az elutasítástól vagy a helytelenítéstől, rosszallástól való félelem nélkül. A játék segíti a fejlődést. A játék jelenti a célhoz vezető leggyorsabb utat, mert maga a játék a cél. Tudja ezt az a villamosvezető is, aki vezetés közben tréfákkal, a város nevezetességeinek bemutatásával szórakoztatja az utasokat. A megálló előtt így szól: és most fogadjuk széles mosollyal az új felszállókat! Erre már azok is elnevetik magukat, akik eddig magukba roskadtan ültek.  A munkaideje neki sem volt rövidebb, mint a többieké, de az biztos, hogy élvezetesebb.

A munkahelyen való játék nem jelent ellentmondásos képtelenséget. A játékos hozzáállás nagyon lényeges a kreatív gondolkodás szempontjából, és a kellemes, szórakoztató környezet jóval nagyobb termelékenységet biztosít, mint a monoton és unalmas munkahelyi légkör. Azok az emberek, akiket élvezettel tölt el a tevékenységük, sok új ötlettel fognak előállni. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a jókedv és a szórakozás fertőző, hiszen mindenki szereti jól érezni magát, és kivenni részét a szórakozásból.

„Az ember akkor juthat a legközelebb önmagához, amikor eléri egy játszó gyermek komolyságát.”
Hérakleitosz

-          KSchK