Testünk józan élvezete

A jobb életminőség nem jobb anyagi körülményeket, hanem előnyösebb és pozitívabb szemléletmódot, valamint szilárdabb egészséget jelent, amelynek alapja a tudatosabb lét. Ez mindössze annyit jelent, hogy jobban odafigyelünk arra, ami velünk történik, amit megnézünk és meghallgatunk, amit abból elhiszünk és magunkévá teszünk. Amit például vásárláskor a kosarunkba teszünk, és amire valóban szükségünk lenne, az gyakran két különböző dolog. A világ egyre növekvő zajában mind tudatosabban kell szelektálnunk, mi jó és mi nem jó számunkra. A dolgok bölcs megválasztásához pedig hiteles információk, józan ítélőképesség, kellő éberség és kritika szükséges, hogy valóban élvezhessük az életet, és annak szerves részeként a testünket.

Mit tegyünk, hogy jól legyünk?

1.         Pihenés. Elsősorban el kell oszlatnunk magunkban azt a tévhitet, hogy a pihenés, a lazítás, a relaxálás, netán a „kényeztetés” (masszázs, gyertyafényes vacsora, stb.) időveszteséget jelent, amely helyett lehetne valami hasznosabb dolgot tenni, még több munkát elvégezni. A megfelelő időben a szervezet számára biztosított pihenés és relaxáció a hatékonyságot szolgálja, és éppen olyan fontos, mint maga az aktív munka. A relaxáció nem önzés és nem luxus, hanem szükséges tevékenység, a munkafolyamat része, amely kiegyenlítő hatása révén az egészséget szolgálja.

2.         Az egyoldalú megterhelés, ha tartós – legyen az fizikai vagy szellemi jellegű – a szervezet egyensúlyát törvényszerűen megbontja. Ezért fontos, hogy azt a megfelelő módon kompenzáljuk. A fizikai munkát végzőknek szükségük van szellemi töltődésre, a szellemi munkát végzőknek (könyvelők, írók, irodai dolgozók, stb.) pedig fizikai terhelésre, aktív kikapcsolódásra. Minél nagyobb az egyik típusú megterhelés, annál nagyobb a kiegyensúlyozás igénye is. Annak idején az egyetemen, a vizsgaidőszakok során folyamatosan elkövettük azt a hibát, hogy reggeltől estig tanultunk, holott jobban tettük volna, ha a nap közepén megszakítva azt, elmentünk volna úszni, vagy valamilyen más sportot űzni, esetleg masszázson részt venni, hogy így feltöltődve jóval nagyobb hatékonysággal folytathassuk a véget nem érő tanulást.

3.         Gátlások Sok embert tart vissza az is a mozgástól, hogy az uszodában, vagy más nyilvános helyen szégyelli a testét vagy zavarja, hogy mások mit szólnak hozzá. Ezen azonban mielőbb túl kell lépni, hiszen minden olyan esetben, amikor másoktól válunk függővé, már nem a saját életünket éljük, aminek semmi értelme sincs. Továbbá hibásan azonosítjuk magunkat a testünkkel és fizikai állapotunkkal, amely csak az egyik dimenzió az ember színes egyéniségében. 

4.         A táplálkozás fontosságáról már több alkalommal írtunk. Itt csak annyi emelendő ki, hogy ha élvezni szeretnénk a testünket, akkor olyan minőségű üzemanyaggal kell ellátnunk, amelyben értékes tápanyagok vannak. Ezért fontosak az idénynek megfelelő élő növények: zöldségek, gyümölcsök és csírák, valamint az olajos magvak és a teljes őrlésű gabonafélék. Mindez nemcsak az ételre, de a folyadékbevitelre is vonatkozik: a szénsavas és cukrozott, színezett folyadékok többletterhet jelentenek a szervezet számára.

5.         A mozgás éppen olyan örömforrás, mint az azt követő pihenés. A pihenés nélküli, túlzásba vitt mozgás nem az élvezetről szól, hanem a szervezet értelmetlen fárasztásáról és terheléséről, épségének kockáztatásáról. A mozgás nem nélkülözhető a teljes értékű élethez, de azt ésszerűen, fokozatosan és jól megválasztva szabad végezni. A szervezetben a mozgás hatására felszabaduló endorfinok (belső elválasztású fájdalomcsillapító és nyugtató hatású természetes vegyületek) szintén a kényeztetés és a „jóllét” különleges forrásai. Aki rendszeresen mozog, tudja, mit jelent ez.

5.         Vigyázzunk az érzéseinkre! A tanult félelmektől és felesleges aggodalmaktól való megszabadulás abban segít, hogy életünket ne fenyegető árnyékok között, hanem a naposabb oldalon élhessük. A „felhős és a napos idő” azonban saját választásunk függvénye. Vegyük észre az aprónak tűnő örömöket is, és a másokkal való összehasonlítás helyett azt értékeljük, amink van.

Testünk józan élvezete nem luxus

Merjünk tehát szabadidőt biztosítani önmagunk számára, és ha ezt megteremtettük, merjük azt élvezni is. A pillanat megélése, a puszta és egyszerű lét a jelenben - és nem a másnapi teendőkön való gondolkodás, a felesleges rohanás kerülése a minőségi életidőt növeli. Fontos, hogy időt szánjunk a fontos emberi kapcsolatokra, de nemcsak másokra, hanem önmagunkra is, amelynek része a kedvenc tevékenység végzése, az aktív kikapcsolódás, az olvasás, vagy éppen a „semmittevés”. Saját tapasztalataim alapján állítom, hogy a „semmittevés” néha a leghatékonyabb munkaeszköz, amelynek során a teljes kifáradás után végre feltöltődhetünk egy újabb elvégzendő feladatra – ki-ki a maga módján. Újra nekirugaszkodni csak szilárd talajról, kiegyensúlyozott szervezettel lehet.

A lehetőség a pillanat – és benne testünk – élvezetére mindenkor és mindenki előtt nyitva áll. Rajtunk múlik, mikor kezdjük el jobban felhasználni értékes életidőnket.

Dr. Csiszár Miklós, sebész és életmód-tanácsadó, a Naturwell Életmód Központ vezetője