Mindent a laktózérzékenységről!

Az igazság sosem fekete-fehér, mindig egyénileg értékelendő a tej, tejtermékek étrendben betöltött szerepe. Azonban akadnak olyan egészségügyi állapotok, amikor a laktóz- vagy tejfehérje-mentes diéta bizonyosan a teljes életet szolgálja.

Először is fontos különbséget tenni tejcukorérzékenység (laktózintolerancia), tejfehérje-allergia és tejintolerancia között. A köznyelvben gyakran használjuk a “tejérzékenység” kifejezést, de valójában ez félrevezető lehet, mert nem mindegy, hogy átmenetileg vagy élethosszig kell laktóz-, esetleg teljesen tejfehérje-mentes étrendet tartani az érintettnek! A cikkben részletesen a laktózérzékenységgel foglalkozunk, de érintőlegesen mindhárom állapotról érdemes szót ejteni.

A “valódi” tejre való érzékenység, azaz a tejallergia, tejfehérje-allergia egy olyan betegség, amikor tejet vagy tejszármazékot tartalmazó élelmiszer, étel fogyasztása után az immunrendszer működésbe lép és ellenanyagot kezd el termelni a tejben, tejtermékekben található fehérjék ellen. Leggyakrabban gyermekkorban, az anyatejes táplálás során alakul ki, mikor a kicsi immunrendszere először találkozik számára idegen fehérjékkel (az anyatejen keresztül). Jó hír, hogy a gyerekkorban kialakuló tejallergiát a gyermekek 60-80 százaléka 5-6 éves korára kinövi. A fennmaradó vagy későbbi életkorban jelentkező allergia azonban élethosszig tartó szigorú tejmentes étrendet kíván. Legpontosabban (3-5 év felett) vérből történő allergiavizsgálattal diagnosztizálható. Csecsemő- és kisgyerekkorban nem megbízható a vérteszt, ezért ún. eliminációs, kizárásos diétával “diagnosztizálnak”. Az allergia kialakulásban jelentős szerepe van a genetikának, de kifejezetten megelőzésre nincsen lehetőség. Hajlamosító tényező lehet a várandós és szoptatós kismama indokolatlan tejmentes diétája, illetve a tej, tejtermékek túl korai és túl késői bevezetése is hozzátáplálás során. Indokolatlan a tejmentes diéta, ha az egészségügyi állapot nem indokolja és például divatból követ tejmentes étrendet az édesanya.

Köztudatban van az úgynevezett tejintolerancia, mikor nem aktivizálódik az immunrendszer, de a tünetek, panaszok megjelenése a tejhez köthetők. A probléma általában egyénileg meghatározott, átmeneti (1-6 hónapos) tejmentes diétát igényel, de utána szépen fokozatosan vissza lehet építeni az étrendbe. A tejintolerancia ételintolerancia (IgG specifikus) teszttel vizsgálható.

Mi az a laktóz?

A laktóz a tejcukor kémiai neve, egy ún. kettős cukormolekula (diszacharid), amelyben 1 molekula galaktóz és 1 molekula glükóz (szőlőcukor) kapcsolódik össze.

Mi a laktózérzékenység?

A probléma hátterében a laktáz hiányos vagy elégtelen működése áll, az immunrendszer nem aktivizálódik. Emiatt a tejcukor emésztése elégtelen vagy elmarad, így az változatlan formában kerül a vékonybélbe, ahol erjedésnek indul. Az erjedés során zsírsavak, gázok keletkeznek, amik puffadást, görcsöket okoznak és az emésztetlen laktózzal együtt növelik az ún. ozmotikus nyomást a vastagbélben, ami miatt a széklet hígul és hasmenés alakul ki.

Érdekesség! Fél deciliter tej elfogyasztása laktáz enzim hiányában másfél liter gáz képződését is eredményezheti.

Laktózérzékenység típusai

A tejcukorérzékenységnek elsődleges (primer), illetve másodlagos (szekunder) formáját különböztetjük meg.  Az elsődleges formának korai és késői típusát ismerjük. A primer laktózintolerancia korai, veleszületett formája igen ritka. Ilyenkor a laktáz enzim már születéskor hiányzik. Ezt nevezzük alaktáziának. Az elsődleges forma késői típusában a tejcukorbontó enzim aktivitása 3-6 éves kor után fokozatosan csökken, vagy megszűnik. Az életkor előrehaladtával az enzim működése egyébként csökken. Ez az oka, amiért sok esetben csak idősebb korban jelentkeznek a panaszok.

A laktózérzékenység másodlagos, azaz szerzett formája vékonybelet érintő betegségek következtében alakul ki, tehát egy alapbetegséghez társul. Sok esetben az alapprobléma orvoslásával a laktózintolerancia is megszűnik. Ilyen betegség lehet például az autoimmun gluténérzékenység (cöliákia), a Crohn-betegség, a bélrendszeri fertőzések, az antibiotikum-kezelés miatt bekövetkező kóros baktériumelszaporodás (diszbiózis), kontamináltvékonybél-szindróma (SIBO), hisztaminérzékenység.

Laktózérzékenység tünetei és diagnosztikája

A tünetek a laktózt tartalmazó étel, ital elfogyasztása után hamar, 1 órán belül jelentkeznek:

• köldök körüli görcsös fájdalom,
• hányinger, hányás,
• hasi diszkomfortérzés, puffadás, fokozott gázképződés,
• hasmenés,
• fejfájás, koncentrációs készség csökkenése,
• bőrviszketés, ekcéma.

A tünetek súlyosságát mindig befolyásolja az egyéni tolerancia mértéke, amit minden esetben ki kell tapasztalni.

Ha laktózérzékenységre gyanakszunk, minden esetben vizsgáltassuk ki, ne elégedjünk meg a laktóz étrendből való kiiktatásával. Az öndiagnózis nem diagnózis, ugyanis hasonló tünetekkel járhat más táplálékallergia és -érzékenység is, tehát ki kell deríteni, pontosan mi okozza a panaszokat. Továbbá azért fontos a megfelelő szakorvosi vizsgálat, mert rejtve maradhatnak olyan betegségek, kórállapotok, amelyek súlyosabbak és kezelésük sokkal komplexebb, például Crohn-betegség vagy daganatos megbetegedés.

A kivizsgálás történhet hidrogén-kilégzéses teszttel vagy genetikai vizsgálattal. Fontos, hogy a kilégzéses teszt eredményét bizonyos gyógyszerek, étrend-kiegészítők és ételek módosíthatják, tehát minden esetben tájékozódjunk hiteles forrásból a vizsgálat előtt. Genetikai vizsgálattal nemcsak a már kialakult laktózintolerancia igazolható, hanem a hajlam (tehát az enzimaktivitás későbbi csökkenése) is. A laktózérzékenység gyanúja tejcukor provokációs teszttel is megerősíthető, ami vércukorszint-ingadozás mérésével is összeköthető (ennek emelkedése diagnosztikai értékű lehet a vizsgálat során).

A hazánkban történt genetikai felmérés szerint a vizsgált populáció 36,9 százalékában mutatták ki a laktáz gén változékonyságát, ami nem egyenlő a gyakorisággal és a tünetek biztos előfordulásával, de megfigyelések alapján a felnőtt lakosság 20-30 százalékánál jelentkeznek gyomor- és bélrendszeri panaszok tej-, tejtermékfogyasztás után.

Nem megfelelően kezelt vagy nem időben felismert intolerancia esetén egyes tápanyagok felszívódása, hasznosulása is kárt szenvedhet, ezért érdemes vérből szérum kalcium-, összfehérje-, koleszterin-, vasszintet is meghatároztatni. Továbbá a baktériumok is kóros mértékben elszaporodhatnak, ezért indokolt lehet ún. laktulóz-kilégzéses teszt elvégzése is, ami a vékonybélflóra megváltozását (kontaminációját) igazolhatja.

Laktózérzékenység kezelése

Laktózmentes vagy laktózszegény diétával jól karban tartható az állapot, és a legtöbb tejcukorérzékeny bizonyos mennyiségű hagyományos tejet, tejterméket is probléma nélkül el tud fogyasztani. Természetesen az egyéni tűrőképességet mindig ki kell tapasztalni.

Lehetőség van még laktáz enzim szájon át történő pótlására, ami jelentősen megkönnyíti a tejcukorérzékenyek dolgát. Az enzim kapható csepp, por, tabletta és kapszula formájában is. Alkalmazásuk mellett laktózt tartalmazó étel is fogyasztható, tehát a készítmények akkor lehetnek hasznosak, amikor a tejcukorérzékeny nem tudja elkerülni a tejcukrot a következő étkezése során, vagy nem biztos benne (például nyaralás alatt), hogy az étel laktózmentes. A készítményt étkezés előtt 5-10 perccel, a betegtájékoztatónak megfelelően kell alkalmazni. A legtöbb tablettában lévő enzimaktivitás kb. 10 gramm tejcukor, a kapszulákban lévő enzimaktivitás pedig 5-6 gramm laktóz feldolgozásához elegendő, de minden esetben olvassuk el a termék címkéjét. 10 gramm laktóz 2 dl tejben található. Az adagolást tehát mindig a tervezett étkezéshez kell igazítani.

Veleszületett laktázenzim-hiány esetén már kis mennyiségű laktóz elfogyasztása is súlyos tüneteket produkálhat, tehát élethosszig tartó laktózmentes diétára szorul az érintett.

Laktózmentes étrend

Fontos, hogy tejcukorérzékenység esetén nem kell a tejet, tejtermékeket véglegesen mellőzni az étrendből! Cél a laktózmentes termékek választása. A laktózmentes étrendbe beépíthetők azok a tejet, tejszármazékot tartalmazó termékek, amelyek csomagolásán vagy címkéjén a gyártó feltüntette a „laktózmentes” jelzőt, és/vagy piktogramot. Akkor tekinthető egy készítmény laktózmentesnek, ha tejcukortartalma nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammonként/milliliterenként.

Érdekesség! A natúr, tehát ízesítetlen, cukrozatlan, más összetevőt nem tartalmazó tej, tejtermékek tápérték táblázatban feltüntetett szénhidráttartalma egyenlő a laktóztartalommal. Ez segítség lehet a laktáz enzim pontos adagolásához!

Természetesen a tünetek és panaszok súlyosságától függően értékelendő, de érdemes megjegyezni, hogy sajtok  esetén már a sajtkészítés során megindul a tejcukor bontása, így kemény sajtok (például ementáli, parmezán, cheddar) esetén a savó elvonásával gyakorlatilag a laktóz is távozik, így ezek eredendően laktózmentesnek mondhatók. Félkemény sajtokban (például trappista, eidami, gouda) pár napig, lágy sajtokban (brie, cameambert) pár hét után ér véget a tejcukorbontás, így ezekből minden esetben érdemes mentes verziót választani.

A tanúsított laktózmentes termékeken túl olyan élelmiszer, étel fogyasztható, amelyek összetevői között nem szerepelnek az alábbiak:

• tejcukor (laktóz),
• tej,
• tejpor,
• tejszín,
• tejföl,
• vaj,
• joghurt,
• kefir,
• túró,
• sajt,
• túró,
• író,
• tejsavó,
• tejsavópor,
• tejsavófehérje,
• citopánpor,
• tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966),
• kazein,
• kazeinát.

Fontos, hogy a laktózérzékenynek nem csak a tehéntejet, hanem egyéb emlős állatok tejét (például juh, kecske, bivaly) is kerülnie kell.

Mindig körültekintőnek kell lennie a félkész ételek (például levesporok, öntetek), készételek, felvágottak, húskészítmények, fűszerkeverékek, ízesítőanyagok vásárlása során, mert a laktóz sok esetben adalékanyagként adják a termékekhez. Ugyanez igaz a különféle étrend-kiegészítők, gyógyszerek alkalmazása során is, ezért minden esetben járjunk utána a pontos összetevőknek, mielőtt alkalmaznánk.

Mitől lesz a tej, tejtermék laktózmentes?

A laktózmentes termékekből nem kivonják a tejcukrot, hanem a laktóz bontásához laktáz enzimet adnak hozzájuk. A hozzáadott enzim elvégzi a dolgát: glükózzá és galaktózzá bontja le a laktózt, amire a laktózérzékenyek emésztőrendszere nem (kellőképpen) képes. A laktózmentes tej édesebb ízű, ugyanis a szétbontott molekula, a glükóz miatt édesebbnek hat.

A laktózmentes tej és tejtermékek vércukorszintre gyakorolt hatása kedvezőtlenebb, ugyanis gyorsabban szívódnak fel, tehát gyorsabban emelik meg a vércukoszintet.

Fontos! A tej 2014. december 13-ától a 14 jelölésköteles allergén között szerepel. Nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (étlapon) is fel kell tüntetni, mint allergén! Piktogrammal vagy számmal (7-es) jelölik a tejet, tejszármazékokat (beleértve a laktózt is). Tehát a rendelet nem tesz különbséget a tejfehérje és laktóz között, ezért mindig fontos átböngészni az élelmiszercímkét, hogy az valóban tejmentes-e vagy csak laktózmentes!

Pangl-Szarka Dorottya dietetikus

Laktózérzékeny vagy és keresed a megfelelő alternatívákat? Nézz körül növényi ital kínálatunkban!

https://biopont.hu/bio-elelmiszerek/novenyi-italok

(A kép forrása: https://www.freepik.com/ )