Arra jutottam, hogy szerelem-mágnesként működik egy olyan ember, aki – ha egyedül van, és éppen erre vágyik -, képes erőfeszítés nélkül magához vonzani a számára ideális társat. Ha pedig párkapcsolatban él, akkor képes erőfeszítés nélkül magához vonzani partnere szeretetteli figyelmét, törődését és meghitt közelségét.

Társsal vagy társ nélkül

Vannak néhányan, akik számára a szerelem mindig is egy könnyen érkező, szívesen maradó, természetes dolog. Ám sokkal többen vagyunk, akik számára a szerelem időről időre küzdelmessé válik, akár egyedül, akár párkapcsolatban élünk. A szinglik keményen dolgoznak azon, hogy társra leljenek, a kapcsolatban lévők pedig keményen dolgoznak azon, hogy megszerezzék és megtartsák a számukra fontos szeretet-mennyiséget. Ám ennek egyáltalán nem szükséges így lennie. Te is képes vagy olyan emberré válni, akit körbevesz valamiféle különleges aura, egyfajta belső kisugárzás, ami egyszerűen nem tud mást, csak szeretetet vonzani. Minél mosolygósabb és szeretettelibb vagy belül, annál könnyebben érkezik meg az életedbe a szerelem. Így válsz szerelem-mágnessé.

Mi az, amit nem örömből teszel, hanem mert úgy érzed, ezt el kell tűrnöd, vagy el kell viselned?

Mi az, amivel megelégszel, pedig folyamatosan elszívja az energiádat? Hol teszed túl alacsonyra a mércét?

Tűrni kell?

Mindannyian eltűrünk magunk körül ezt-azt: embereket, tárgyakat, ártalmas szokásokat, amelyek életöröm helyett szürke, összefolyó hétköznapokat eredményeznek. Talán állandóan rendetlen az íróasztalod, vagy hagyod, hogy valaki a családból rendszeresen kritizáljon, vagy nem törődsz az egészségeddel. Gyakran annyira hozzászokunk ahhoz, hogy eltűrjünk bizonyos dolgokat, hogy eluralkodik rajtunk a gondolat: hát igen, ilyen az élet. És elhisszük, hogy nincs más választásunk. Tehetetlennek érezzük magunkat, és ez a tehetetlenség szép lassan áthatja életünk összes területét.

Valahányszor úgy döntesz, hogy keserű szájízzel ugyan, de belenyugszol abba, hogy már megint tűrnöd kell, ezt az üzenetet küldöd az univerzumnak: Nekem ez épp elég jó. Magadhoz pedig így szólsz: Nem érdemlek ennél jobbat. Márpedig, ha így gondolkodsz, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy a helyzet nem is változik. Amikor mást sem csinálsz, csak elviseled az életed, semmi teret nem hagysz mindannak, amire valójában vágysz – különösen a szerelem területén.

 Tedd rendbe az életed!

Ám mindezt meglehetősen egyszerű a visszájára fordítani. Írj egy listát mindazon dolgokról, amelyeket eltűrsz az életedben: azokról, amelyek nem tesznek boldoggá. Írj össze mindent – az apróságoktól egészen a látszólag nagy horderejű dolgokig. Majd válassz ki közülük EGYET, amellyel foglalkozni kezdesz. A javaslatom az, hogy ez legyen valami apróság – hatalmas erő rejlik a kicsinynek tűnő tettekben is. Egy ilyen apróság megváltoztatása energiával tölt fel, és megnöveli az önbizalmadat, így lesz honnan elrugaszkodnod, amikor megcélzod a következő lépést.

Tedd mindezt könnyedén. Hiszen nem az a cél, hogy ezt feladatnak tekintsd, és újabb terheket rakj a saját válladra, hanem az, hogy egyre könnyebbé és örömtelibbé váljon az életed. Például:

- Válogasd át a ruháidat, és amelyeket már nem hordasz, add tovább a rászorulóknak.

-  Rakj rendet az íróasztalodon, vagy egy polcon, vagy egy fiókban.

- Cseréld ki azt a régóta kiégett villanykörtét, vagy azt, amelyik sohasem ad elég fényt, amikor kedvenc foteledben olvasni próbálsz.

- Tölts kevesebb időt egy olyan ismerőssel vagy baráttal, aki mindig kritikusan viszonyul hozzád.

-  Nézd át a régóta tornyosuló papírhalmokat, fűzd le, ami fontos, és dobd ki, ami lejárt és régi.

- Szórd ki e-mailjeid közül azokat, amelyek elolvasását hónapok óta tervezed, de titkon tudod, hogy sohasem fogod megtenni.

Amikor életed egy területén takarítást rendezel (jelentsen ez bármilyen apró változtatást a felszínen), teret teremtesz az újnak, ami az életed többi részére is hatással lesz.

Mondj nemet!

Amikor képes vagy nemet mondani az életedben arra, ami már nem szolgál téged, megváltozik az is, ahogy önmagadhoz, és leendő vagy meglévő társadhoz viszonyulsz. Magasabbra emeled a mércét, és már nem azért, mert rászorulóként viselkedsz. Észreveszed, hogy olyan emberekkel kezdesz el találkozni, akik – anélkül, hogy ehhez meg kellene változniuk – örömmel teljesítik be legmerészebb vágyaidat is. Így aztán azt is hamarabb észreveszed, ha olyasvalakivel randizol, akivel nem érdemes hosszútávra tervezned. Tudd, hogy mi az, amire vágysz – a szerelemben és életed többi területén is. Ha nem akarsz számtalan békát megcsókolni ahhoz, hogy megleld a hercegedet, tekints magadra királynőként, és megérkezik a királyod. Ha életed királynőjévé vagy királyává válsz, megteremtheted a szerelmet és a meghitt közelséget is, amelyre vágysz. Te vagy az, aki „megtanítja” az univerzumot arra, hogyan bánjon veled, azáltal, ahogy te bánsz magaddal.

Sarkadi Kriszta