Lélekpont - teljesség útján
Miként teljesülnek kívánságaink– avagy a vonzás hatalma
„Változtasd meg élted” Bizonyára mindenkinek ismerős ez a felszólítás. Változtasd meg életed, mert csak így változtathatod meg magad körül a világot! Változtasd meg… de hogyan?
„Változtasd meg élted”
Bizonyára mindenkinek ismerős ez a felszólítás, hiszen az emberiség nagyjai szinte kivétel nélkül mindannyian megfogalmazták már valamilyen formában. Változtasd meg életed, mert csak így változtathatod meg magad körül a világot! Változtasd meg… de hogyan?
…..A gondolat erejével. Mert „gondolatainkkal keletkezik mindaz, ami minket alkot. Gondolataik erejével teremtjük magunk körül a világot.” Ma már tudományosan is igazolt, hogy az agyban születő gondolat valójában az idegpályák labirintusában keletkező elektromos impulzus, vagyis energia, amely testi valónkon messze túlhat. Az emberi agyban mérhetetlenül több impulzus keletkezik annál, mint amit képesek volnánk tudatosítani. Gondolataink túlnyomó része tehát tudattalanul és akarattalanul, automatikusan keletkezik, tulajdonképpen csak megszokásból. Unalomig ismételgetjük őket, akárha mantrákat mondogatnánk.
Amit gyakran ismételgetünk, végül feltétlen meggyőződéssé válik. Meggyőződéseink lassacskán összegződnek, s kialakul belőlük a világról alkotott képünk. Bármilyen legyen is valójában a világ, mi ilyennek látjuk. Világképünk tehát többnyire nem az aktuális helyzetet tükrözi, hanem csupán régi meggyőződéseinket. Számunkra a világ ilyen, mert képtelenek vagyunk másmilyennek látni. Ez a meggyőződésünk, ezt várjuk el, ezért ezt is kapjuk.
„Legyen néked a te hited szerint”
A gondolatimpulzusokkal belőlünk sugárzó információra a külvilág minden esetben válaszol. A válasz pedig mindig a mi energiánk minőségének felel meg. Amit környezetünknek sugallunk, akár szándékosan, akár önkéntelenül, az vált ki válaszreakciót, az teremti meg körülményeinket, az ösztönzi cselekvésre embertársainkat – vagyis az hozza létre valóságunkat.
Az ily módon létrehozott valóság természetesen azokat a meggyőződéseinket támasztja alá, amelyeknek a hatására keletkezett. Még jobban megerősít bennünket hitünkben. Ha az a meggyőződésünk, hogy jól tesszük a dolgunkat és sikeresek vagyunk, a (magunk teremtette) világban szerzett tapasztalataink is ezt fogják visszaigazolni. Ha viszont az a meggyőződésünk, hogy született vesztesek vagy áldozatok vagyunk, és a sors velünk ellenséges és igazságtalan, akkor a (magunk teremtette) világban szerzett tapasztalataink ezt fogják visszaigazolni. Olyan ez, mint egy örvény, amely egyre inkább a magasba vagy a mélybe húz.
Mit tehetünk?
- Olyanok társaságát kell keresnünk, akik a javunkat akarják, jóra biztatnak, elismeréssel és megbecsüléssel adóznak nekünk. Olyan környezetben érdemes időznünk, amilyenben élni szeretnénk.
- Éljük bele magunkat a kívánt helyzetbe. Ezzel megteremtjük magunkban a cél eléréséhez szükséges erőteret, és olyan információt sugárzunk a világba, amelyre a válasz éppen a vágyott dolog létrejötte lesz.
- Nem szabad hagynunk, hogy külső erők (például a sajtó vagy a reklámok) félelmeket vagy olyan vágyakat keltsenek bennünk, amelyek nem tartoznak az életünkhöz. Ezeket a manipulatív impulzusokat kerülnünk kell.
- Ha egy ideig új dolgokra gondolunk, újfajta tevékenységeket végzünk, agyunkban új idegsejt-kapcsolatok jönnek létre, amelyek ezeket a gondolatokat vagy tevékenységeket a továbbiakban elősegítik.
- Beidegződéseinket a már említett mantrák vagy affirmációk ismételgetésével változtathatjuk meg a leggyorsabban. Ezek a mondatok csak akkor lesznek hatásosak, ha igazságukban legalább olyan mélyen hiszünk, mint korábbi (esetleg elavult és káros) meggyőződéseinkben.
- Soha ne a hiányosságokkal legyünk elfoglalva. Éljük bele magunkat, hogy milyen érzés lehet, amikor mindaz, amire vágyunk, megvan. Ez természetesen saját tulajdonságainkra is vonatkozik.
- Becsüljük meg magunkat, és ha valakitől dicséretet kapunk, ne elhárítani igyekezzünk, hanem örüljünk, és erősítsük meg magunkban igazát.
- Ne tápláljunk haragot azok ellen, akik hibáinkban vagy gyengeségeinkben akartak megerősíteni bennünket. Egyszerűen engedjük el őket az életünkből.
- Gondoljuk végig és értékeljük újra múltunkat. Amit valaha sérelmeztünk, ma már talán tanulságos, erőt adó epizódként tűnik fel előttünk.
- Végezetül: ne legyünk kishitűek. Ne feledjük:
CSAK AZ LEHETETLEN, AMIT ANNAK TARTUNK!