Lelki és tudati állapotunk és a védekező rendszerünk közötti kapcsolat ma már egyértelmű. Az érzelmi stressz egész szervezetünk működését befolyásolja, így immunrendszerünket is. A negatív vagy annak gondolt élmény hatására a mellékveséből stresszhormonok szabadulnak fel. Ezek egyrészt elősegítik, hogy a stresszre válaszként harcolás vagy menekülés következzen be, másrészt immunelnyomó hatásuk is van, mert a segítő T-sejtek száma csökken, ugyanakkor az elnyomó T-sejteké emelkedik. 

A mai nagyvárosi élet, a rohanás, az ember érzelmeiből adódó hatások állandó stresszt okoznak, ami immunelnyomáshoz vezethet. 

 

A félelem és a negatív érzelmek, mint a düh, az ellenségeskedés, a reménytelenség, az irigység, az aggódás, a pánik, a depresszió, a bánat immunromboló, egészségkárosító hatással bírnak. Nagyon fontos a negatív érzelmek megszüntetése, az önbizalom megerősítése. Döntően pozitív, szeretet alapú érzelmek és gondolatok legyenek bennünk! A pozitív érzelmek közé tartozik az együttérzés, a szeretet, a jóság, a kedvesség, az öröm, a remény, a türelem, a vidámság, az optimizmus, az elfogadás. A legjobb pszichés immunerősítő a szívből jövő nevetés.

 

Az immunrendszer állapotának másik meghatározója a táplálkozás. Stresszhelyzetben, érzelmi problémáknál gyakran a túlzott táplálékfelvétel a “menekvés”, az elhízás. A sejtek, így az immunsejtek anyagcserését bénító szabadgyökök mennyiségét növelik a húsfélék, állati eredetű zsírok, a részben hidrogenizált növényi olajok. A rostokban gazdag táplálkozás pozitív hatású az immunrendszerre. A rostok megkötik a hormonszerű anyagokat és a rákkeltő epesavakat, egyéb rákkeltő anyagokat, mintegy bélseprűként növelik a bélcsatornából való kiürítését. 

 

Zöldségek, a gyümölcsök, a főtt bab, zabkása. 

Barna-és a vadrizs, a babfélék, a lencse, a búza- és a zabkorpa. 

Olajos magvak, a főzött magok és kásák (hajdina, zab, köles, kukorica), zöldárpa, kelbimbó, brokkoli, cékla, bab, szilvafélék, körtefélék, őszibarack.