Lélekpont - teljesség útján

TÚLETETETT GYEREKEK

A hízékonyságot és az étkezési szokásokat is szüleinktől örököljük. A gyermekkori elhízás oka lehet egy sor betegségnek, például szív- és érrendszeri-, mozgásszervi panaszoknak valamint cukorbajnak.

A hízékonyságot és az étkezési szokásokat is szüleinktől örököljük.      

A gyermekkori elhízás oka lehet egy sor betegségnek, például szív- és érrendszeri-, mozgásszervi panaszoknak valamint cukorbajnak. 

 

A számtalan gyermekkori betegségben okok közt tartják számon az intellektuális túlterhelést, de az agyonmanipulált (finomított, tartósított, színezett) táplálékok úgyszintén  túlingerlik  a szervezetet, és persze a túlzott zsír-, fehérje- és cukorfogyasztás is ludas a dologban. Mindez összefügg a viselkedési devianciák kialakulásával, mert a bomlástermékek károsítják az idegrendszert. A nagy mennyiségű tojás, tej, tejszín, vaj, sajt, és a hús a legfőbb ellenség, a bennük lévő állati (sokszor rejtett) zsiradék miatt. Az ipari civilizációk emberét szokták jóllakott éhezőnek is nevezni, ugyanis üres kalóriákat fogyaszt, de nem kapja meg a megfelelő tápanyagokat, vitaminokat.  Ez a tény, no meg a rendszertelen étkezés, a mozgásszegénység mindenféle tünethez vezethet.  Ha a gyerek szeme, füle vagy orra a normálisnál több váladékot termel, vagy szelek gyötrik, a túletetés a bűnös, - amennyiben semmi más környezeti tényező nem játszik bele. A túletetett gyermekek hamar megbetegszenek, és a megszokott ételadagokat felnőtt korban már nehéz csökkenteni. Kisgyerekeknek a szénhidrátokkal telített (cukros, fehér lisztes) készítmények és pasztörizált tej helyett inkább az évszakhoz tartozó gyümölcsök és aszalt gyümölcsök fogyasztását javasoljuk.

 

PROGRAMOZOTT EMBRIÓ

 

Ki gondolná, hogy már a várandós anya táplálkozása, életmódja kódolja a születendő hízásra és betegségekre való hajlamát. Az emberi lény első ökológiai környezete az anyaméh, ahol eldől, mennyire megfelelően alakul ki az érlelődő szervezet szabályozórendszere. Az új kutatási terület neve „fötális programozás”, mely a méhen belüli élet finom, generációról generációra tovább adódó hatásainak bevésődésére utal. A terhesség idejére is a kiegyensúlyozott életmód javasolt: kerüljük a túltáplálást, az alultáplálást, a stresszt és a dohányzást! A hatás bevésődésének módja mellett az időpontja is fontos. Háborús adatokból következtettek arra, hogy ha a terhesség első harmadában alultáplált az anya, akkor a gyerek jól tápláltan jön a világra, és későbbi életében hajlamos lesz a zsírpárnák gyűjtésére. A jelenség azzal magyarázható, hogy a magzat az első szakaszban „takarékos üzemmódra” áll rá, minden rendelkezésre álló kalóriát felhasznál, s ez a későbbiekben is fennmarad. A másik esetben, ha az anya az utolsó harmadban nem kap megfelelő táplálékot, a születendő gyermek egész életében vékony marad. A szopós baba egészsége aztán szintén nagyban függ az anya táplálkozásától.

 

Mit tegyünk a gyerekek asztalára?

 

• finomított, tartósított, élelmiszerszínezékkel dúsított élelmiszer helyett –természetes, biominőségű élelmiszereket;

• finom liszt helyett – teljes őrlésű gabonaliszteket;

• állati zsírok helyett – növényi olajokat, olajos magvakat;

• hús és állati fehérjék helyett – hüvelyeseket, tofut (szójababsajtot), amit a húshoz hasonlóan készíthetünk el, és túrót, tojást is helyettesít;

• tehéntej, tejföl, tejtermékek, majonézek helyett – tofut, szójatejet, rizstejet;

• kősó helyett – tengerisót, szójaszószt, miszót;

• kristálycukor helyett – barnacukrot, mézet, gabonamalátákat, aszalt gyümölcsöket, juharszirupot, csicsókaszirupot, édes zöldségeket, gyümölcsöket;

• trópusi gyümölcsök helyett – helyi termésű gyümölcsöket;

• cukros, buborékos üdítők helyett – buborék nélküli ásványvizet, forrásvizet, gyógyteákat, frissen préselt gyümölcsleveket (módjával, ásványvízzel hígítva);

• babkávé helyett  – gabonakávét;

• ecetes savanyúságok helyett – tejsavas erjesztéssel készült savanyúságokat: hordós káposztát, kovászos uborkát, almaecettel, citrommal ízesített salátákat;

• hagyományos fűszerek helyett (bors, só, pirospaprika) – természetes konyhafüveket frissen, szárítva.;

• fogyasszunk hagymát, fokhagymát (természetes antibiotikum), gyömbért is, ami anyagcsere serkentő.

 

Szepesi Dóra, életmódtanácsadó