Jelenlegi hely

TANULJUNK MEG TANULNI!

TANULJUNK MEG TANULNI!

Szeptember elején sokan először, sokan pedig már sokadszorra ülnek be az iskolapadba. De akárhol is tartunk tanulmányainkban, az általános iskola első osztályától a nagydoktori címig, a tanulás folyamata mindenhol azonos.

Ha egy új dolog tanulásába fogunk, kezdetben hajt minket a lelkesedés. Az alapvető információk, az alap tudásanyag elsajátítása a legtöbb embernek különösebb erőfeszítések nélkül sikerül. Akkor azonban, amikor már egy nagyobb, ismeretlen információanyag előtt állunk, ami esetleg nem is igazán érdekel bennünket, már nehezebb dolgunk van. Ha sikerül kialakítanunk egy jó tanulási módszert, akkor rengeteg felesleges munkától és időráfordítástól kímélhetjük meg magunkat, illetve segíthetünk gyermekünknek abban, hogy ne veszítse el lelkesedését az új dolgok megismerése iránt. Természetesen ezt a módszert minden embernek egyedül, saját személyiségéhez, szokásaihoz igazodva kell kialakítani, de a tanulás alapvető fiziológiai folyamata mindannyiunk esetében megegyezik.

Minden, amit érzékelünk a minket körülvevő világból, lenyomat formájában tárolódik agyunkban, legyen ez egy illat, egy eddig ismeretlen információ vagy egy még ki nem próbált mozdulatsor a sportban. Ez a lenyomat az, amit mi emlékezetnek nevezünk. Attól függően, hogy a hatás milyen intenzív volt, illetve hogy az így megtanultakat milyen gyakran használjuk, emlékeink mélyen elraktározódhatnak, és alapvető beidegződésekké válhatnak -  vagy a rövid távú memóriába kerülve egy idő után elhalványulnak.

Bármilyen új ismeret tanulása során jó, ha előre tisztázzuk, mi a célunk az elsajátítandó ismeretanyaggal. Ha valami fontosat tanulunk, amire a későbbiekben más ismereteket is szeretnénk építeni, akkor nagyon fontos, hogy azt a legapróbb részletekig megértsük. Ezáltal a később erre épülő ismeretek elsajátítása már sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetséges.

 

AZ EREDMÉNYES TANULÁS TITKA

A legjobb az, ha már a tanulás elején érdeklődést keltünk magunkban az adott téma iránt. Ha erőszakkal próbálunk magunkra erőltetni valamit, akkor már a legelején bukásra ítéljük magunkat. Ha kellő érdeklődéssel hallgatunk végig valamilyen tanórát – de igaz ez bármilyen új ismeret megszerzésére is – fontos a jegyzetelés. A történelem kiemelkedő elméi, mint Charles Darwin, Isaac Newton, Albert Einstein, vagy épp Émile Zola is lelkes jegyzetkészítők voltak. Már akkor próbáljuk teljesen megérteni az összefüggéseket, amikor meghallgatjuk a számunkra új ismereteket, hisz ez később az asztalnál ülve és a jegyzeteket bújva nehezebb lesz.

6 TANÁCS AZ ÚJ ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ:

-          Igyekezzünk többször tanulni kevesebb anyagot. Így a kisebb mennyiségű új ismeretet könnyebben meg tudjuk jegyezni, valamint agyunk nem tud „leszokni” az újdonságok tanulásától.

-          Próbáljuk úgy beosztani a tanagyagot, hogy mindig egy-egy komplett blokkot tudjunk megtanulni. Így agyunknak sokkal könnyebb lesz visszaidézni az eseményeket, adatokat.

-          A tanultak felidézésében az is nagy segítségünkre lehet, ha megpróbáljuk újból átélni azt a helyzetet, amiben az ismeretet elsajátítottuk. Egy olyan órán például, ahol a tanár diákat vetít, visszaidézhetjük a képeket, illetve azok egymás utáni sorrendjét. Vannak akik szeretnek zene mellett tanulni, vagy miközben szól a tévé. Agyuk az egyes adatok felidézésekor könnyebben köti zenéhez vagy műsorokhoz a tanultakat.

-          A leghatékonyabb módszer az, ha megpróbáljuk az adott témát vagy blokkot átfogóan megérteni. Az így kialakult vázra agyunk sokkal hosszabb távon képes visszaemlékezni, mint az egyszerű adatokra. Ezt a vázat pedig már sokkal könnyebb feltölteni konkrét adatokkal – évszámokkal, nevekkel, hozzájuk kapcsolódó eseményekkel…

-          Agyunk úgy képes a megszerzett információt a leghosszabb ideig megőrizni, ha „túltanuljuk” magunkat. Ez azt jelenti, hogy igyekezzünk jobban elmélyedni az adott témában vagy annak egy minket érdeklő aspektusában, mint az a legszükségesebb.

-          Végül pedig az is nagyon hasznos, ha tanulás közben vagy akár utána, ismétlésképpen felmondjuk az anyagot magunknak. Nem feltétlenül kell hangosan kimondanunk, gyakran az is elég, ha magunkban kimondjuk.

Nyugodtan próbáljuk ki ezeket a módszereket és igyekezzünk a számunkra leghasznosabbakat beépíteni mindennapi szokásainkba. Ha akár egyet is találunk, mely segít nekünk, már azzal is rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg új ismeretek elsajátítása, új szakma vagy akár nyelv tanulása során. Így könnyedén sikeresek lehetünk az élet bármely területén. - Nyíri Tímea