Jelenlegi hely

A SZELLEMI FRISSESSÉG TITKA A FUTÁS

A rendszeres testmozgás fontosságát nem lehet eleget hangoztatni. A szakértők a szabad levegőn végezhető mozgásformák közül leginkább a futást javasolják. Ráadásul régóta keringenek feltételezések azzal kapcsolatosan is, hogy a rendszeresen futók agya is hatékonyabban működik. Ha másra nincs is időnk, a lábunk mindig „kéznél van”: a futás az egyik legegyszerűbben végezhető testmozgás, ráadásul az agyunk működésére is jótékonyan hat.

Sokan tapasztaljuk, hogy nagy elhatározás szükséges ahhoz, hogy valaki a futást válassza teste karbantartásához. Ám ennek ellenére napjainkban nem csak egészséges, de kimondottan divatos is lett futni. A szakértők a futás mellett azzal érvelnek, hogy közben izmaink 70 százaléka végez munkát, s minden mozgások legegyszerűbbjéért cserébe edzett testet kapunk, ám nem minden mellékhatás nélkül. Hogy az elején esetlegesen jelentkező vízhólyagokat ne is említsük.

A testmozgás és az agyműködés kapcsolata

Régóta keringenek feltételezések azzal kapcsolatban, hogy a rendszeresen futók agya hatékonyabban működik. A testmozgás és a közben tapasztalható gyorsabb vérkeringés következtében agyunk vérellátása is javul; nem véletlen, hogy a profi sportolók nagyon jól képesek összpontosítani. A rendszeres mozgás tehát elménket is formában tartja, mivel agyunk sportolás közben óriási koordináló tevékenységet fejt ki. A rendszeres testmozgás mellett agyunk szürkeállománya gyorsabban és hatékonyabban dolgozza fel a beérkező ingereket – mutatták ki az ulmi tudósok egy kerek száz résztvevő segítségével elvégzett kísérletben. Még a futás megkezdése után hat héttel is tapasztalható a pozitív változás a vizuális-térbeli emlékezőképesség és a koncentrációs készség terén is. Ezt az eredményt egy 17 hétig tartó edzésprogram is alátámasztotta, amely pszichológiai tesztekben, az agy elektromos aktivitásának mérésében és genetikai/molekulabiológiai vizsgálatokban objektív módszerekkel is megmutatkozott. A kísérletekben a sportolók agya jóval kitartóbbnak bizonyult, ugyanis meg tudta akadályozni, hogy az agyi teljesítmény szempontjából igen fontos dopamin szintje csökkenjen. A hormon koncentrációja általában akkor esik, amikor valamilyen külső körülmény hatására agyunk erőteljes munkába fog. Tény tehát, hogy a sportolók agya hatékonyabban működik ugyan, ám a tanulásban mégsem élveznek előnyöket: például egy idegen nyelv szavainak megjegyzéséhez nekik is ugyanannyi munkára van szükségük.

A sportolás egyben fogyást is eredményez?

Nem minden kutatás igazolja a tudósok előzetes feltételezéseit, s gyakran előfordul, hogy a kutatók valami egészen mást bizonyítanak be, mint amit eredetileg szerettek volna. Ez történt a chicagói Loyola Egyetem munkatársaival is: bár másra keresték a választ, arra kaptak kétségtelen tudományos bizonyítékot, hogy a rendszeres testmozgás önmagában – ha nem párosul csökkentett kalóriabevitellel – nem minden esetben garantálja a fogyást. A tanulság tehát az, hogy a sportolásban, akárcsak a táplálkozásban, a tudatosság kiemelt fontosságú szerepet kap, s hozzájárul a testi-lelki-szellemi harmóniához