Jelenlegi hely

NYISD MEG MAGAD A SZERELEMNEK!

Kint ültem régi házunk teraszán, kezemben a bögrével, amelyből a forró kávé illata szállt fel, és a kerten át a messzeségbe bámultam. Az elmúlt napok történésein merengtem, és éreztem, hogy akkori párommal a kapcsolatunkban valami végérvényesen véget ért. Összeomlott a világ, amit építettem magamnak, összetörtek a dédelgetett álmok. Most elveszítem a férfit, akivel azt hittem, az egész életemet le fogom élni…

 

Elviselhetetlennek tűnt a gondolat, amely már napok óta emésztett. Ám ekkor egy nagyon furcsa dolog történt. Mintha halkan a fülembe súgta volna valaki:

- Ő az, akit te választottál magadnak. Most megérkezik majd az, akit Isten választott neked. – Ettől a gondolattól elöntött a nyugalom, és mosolyogni kezdtem. Eltűnt a fájdalom, és a helyét izgatott várakozás vette át: Tényleg így lenne? És vajon ki lesz az? És milyen? Hogyan fogunk találkozni?

 

Hamar visszatért a borús kedvem, ám a gondolat nem hagyott nyugodni, mert volt benne igazság. Ez a férfi ugyanis (akit elengedni készültem éppen) tényleg úgy érkezett az életembe, hogy végre összeszedtem a bátorságomat, és írtam egy listát arról, mit szeretnék. Végiggondoltam minden külső és belső tulajdonságot; azt is, hogy miképpen szeretnék vele élni, és ámultan láttam, amint mindez megvalósul. Emlékszem, sokáig el sem hittem, ami történik: én még mindig abban éltem, hogy ez egy néhány hónapos kaland, amikor álmaim férfija már házról és gyerekekről beszélt.

 

 

Most akkor valami más következne? Most nem kell listát írnom arról, hogy mit szeretnék, hanem csak nyitottan fogadni, ami meg akar érkezni? De honnan tudja Isten, hogy én mit szeretnék? Vagy éppen ő tudja jobban, én meg csak tévelygek a rám ömlő információáradat alatt és próbálom szétválogatni a saját vágyaimat, meg azt, amit a társadalom, a kultúra és a család vár el tőlem? Ezt most mind eresszem el, és bízzam az egészet Istenre? Lehetséges ez egyáltalán? Nem fog ettől minden sokkal rosszabbra fordulni?

 

Merj változni és változtatni!

Az elmúlt években sokat tanultam és tapasztaltam arról, hogy valóban mi magunk vagyunk azok, akik rögzült mintáink mentén megakadályozzuk, hogy az életünkben valósággá váljon mindaz a jó, amire vágyunk. Fontos, hogy le tudjuk bontani a mindannyiunkban ott élő szeretet és szerelem áramlása előtt tornyosuló akadályokat. Nem új dolgokat szükséges megtanulnunk, hanem arra érdemes törekednünk, hogy elfelejtsük mindazt, ami eddig meghatározta az életünket. Amikor összekapcsolódunk isteni lényünkkel kétféle hatást tapaszthatunk: az egyik az egó hitetlensége és küzdelme, hiszen „ő” továbbra is a biztonságosnak hitt régi minták szerint szeretné biztosítani magának a korlátlan hatalmat. A másik pedig a csodák világa, magukkal hozva azt a békét, örömöt és boldogságot, amelyre szívem legmélyéről vágyom.

 

Engedjük meg magunknak a szabadság megtapasztalását, amely abból fakad, hogy megértjük: más módon is kapcsolódhatunk önmagunkhoz és a szerelmünkhöz, mint ahogy azt eddig megszoktuk. Próbáljuk meg elengedni a mindannyiunkban ott működő irányítási vágyat, és eresszük szélnek arra vonatkozó gondolatainkat, hogy a párunknak (vagy általában a férfiaknak vagy a nőknek) hogyan kellene működniük ahhoz, hogy boldog párkapcsolatot alakíthassunk ki vele. Engedd, hogy a kapcsolat, amelyben élsz, megújuljon, és ismeretlen, izgalmas színekkel gazdagítsa az életedet. Ha éppen egyedül vagy, engedd, hogy korábbi csalódásaid és sérelmeid feloldódjanak, lehetővé téve ezzel, hogy megérkezzen az életedbe ideális társad. Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint megfogalmazni a kérésedet, majd az egészet átadni az univerzumnak „megvalósításra”, és többet nem törődni azzal, hogy ez vajon milyen módon fog megtörténni.

 

Ebben a segítségedre lehet az alábbiakban következő két fohász. Az egyik azoknak szól, akik társra vágynak, a másik pedig azoknak, akik mellett már ott a párjuk. Válaszd ki a neked megfelelőt, és – ha úgy látod jónak – fogalmazd át, vagy írj hozzá további gondolatokat. Majd pedig 21 napon keresztül minden reggel és minden este hangosan olvasd fel magadnak, és figyeld az életedben megjelenő csodákat!

 

Ha egyedül vagy:

 

A mindent átható szeretet hatására a szívem kinyílik, mint egy virág, amikor megérzi szirmain a nap sugarait. Túlcsordulok a szeretettől, és megengedem magamnak, hogy szeressek. Nem félek a szerelemtől. A tudatosságom most kitágul, hogy helyet teremtsen a számomra megfelelő társ megérkezésének. Világom részévé teszem most ezt az embert, és elengedek minden félelmet és korlátot. Tudom, hogy megérdemlem a szerelmet, és azt is tudom, hogy minden lehetséges. Több mint elegendő szeretet áll mindenki rendelkezésére. Az életkorom, a múltam, a hibáim, a kudarcaim és személyiségem hiányosságai nem tudják megakadályozni, sem pedig késleltetni e kapcsolat létrejöttét. Teljes és tökéletes vagyok így, ahogy vagyok. Többé nem a múltam árnyékos részeit vonzom magamhoz, mert meggyógyultam, és megbocsátásban részesültem. Szeretettel elengedem minden korábbi kapcsolatomat, és elfogadom tanulási és fejlődési folyamataimban játszott fontos szerepüket. Itt és most újjászületek. Ebben a megszentelt pillanatban minden helyreáll. Szükségtelen, hogy a társam, vagy egy kapcsolat keresésére induljak. A számomra megfelelő kapcsolat már létezik. Nem türelmetlenkedem, és nem aggódom, mert tudom, hogy a nekem rendelt társ már elindult felém. Tudom, hogy minden úgy történik, ahogy az minden érintettnek a legjobb. Áldás.

 

Ha melletted a társad:

 

Hiszek benne, hogy a szeretet létezése a legfontosabb igazság. Ez a szeretet az öröm és az ihlet forrása mindkettőnk számára. A szívemet mély hála tölti el, hogy részesülhetek ebben az ajándékban. Most magunkhoz hívom a ránk váró áldást, és tudom, hogy megérkezik az életünkbe minden, amire szükségünk van. Biztonságban vagyunk: nyugodtan szerethetünk, és megengedhetjük, hogy szeressenek minket. Szabadon játszhatunk és nevethetünk együtt. Biztonságban vagyunk, ezért nyugodtan elmerülhetünk ebben a boldogságban. Ma elköteleződöm amellett, hogy a lehető legtöbb szeretetet adom, amire csak képes vagyok. Biztonságban vagyunk, ezért őszintén beszélhetünk, anélkül, hogy szavainkkal megtámadnánk a másikat. Ténylegesen ismerjük és látjuk egymást. E biztonságos térben megtartjuk egymást. Szerelmünk megáld és támogat minket. Szabadon és sokat beszélünk arról, mennyire szeretjük, és milyen nagyra becsüljük a másikat. Beszélgetéseinket meghittség, gyengédség és kedves humor hatja át. A múltból fakadó összes bűntudatot és idejétmúlt mintát elengedtük, és szabadok vagyunk. A féltékenység, az irigység, és a bizalmatlanság elpárolgott, és többé nem képes otthonra lelni bennünk. Feloldódott minden hatalmi harc, mi pedig megpihenünk az isteni áramlásban. A bizalom és az őszinteség minden nappal egyre inkább áthatja mind a szívünket, mind az elménket. Úgy döntünk, hogy a szeretetre összpontosítunk, az összes többivel pedig nem foglalkozunk. Megengedjük, hogy kialakuljon az a tökéletes forma, amelyben átélhetjük a legnagyobb boldogságot. Ahogy a másikban rejlő jó dolgokra figyelünk, megszűnnek az ítéletek és a kritizálások. Fizikai kapcsolatunk szeretetteli, izgalmas és teljes. Kommunikációnkba meghívjuk az isteni iránymutatást, ezért csak olyasmi hangzik el, ami szeretetteli és igaz. Szívünkben türelem és együttérzés lakozik. Amit odaadunk, azt meg is kapjuk. Köszönöm, hogy a társam – ez a csodálatos ember – itt van mellettem. Köszönöm a szeretetét. Köszönöm az életünket. Áldás.  S.K.