Lúgosítás télen-nyáron
A sokszor hihetetlennek tűnő, gyógyíthatatlannak hitt betegségből való gyógyulások titka nem a szövetek közvetlen elpusztításában rejlik, hanem a szervezeten belül olyan körülmények teremtésében, amelyekhez az ép sejtek tudnak alkalmazkodni, de a beteg sejtek nem. A károsult sejtek valósággal tobzódnak a savas szervezetben, melynek kialakulásához nagyban hozzájárul a táplálkozás és az életmód.
Ma már köztudott, hogy savas kémhatású méreganyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben a finomított cukor és liszt, a szénsavas üdítő és víz, az alkohol, a koffein, a hormonokkal és antibiotikumokkal kezelt hús, tej és felvágottak, a szintetikus gyógyszerek fogyasztása, továbbá a túlhajszoltság, a stressz, a düh és az elkeseredettség érzése. Ha mindemellett alig mozgunk és kelleténél kevesebb tiszta vizet iszunk, a savas méreganyagok nem tudnak kiürülni szervezetünkből. Savak természetesen kis mennyiségben természetes úton is keletkeznek testünkben bizonyos belső folyamatok melléktermékeiként, mint például az anyagcsere és a kiválasztás. Ezeket azonban könnyedén hatástalanítja a szervezet „lúgosító-semlegesítő rendszere”, amely a vérben és a sejtekben egy állandó, enyhén lúgos kémhatású, 7.365-ös pH-szintet tart fenn. Ez a szint szükséges ugyanis ahhoz, hogy életfolyamataink normálisan működhessenek.
A savas test és a daganatos betegségek
A szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő kóros szövetszaporulatot nevezzük daganatnak, amely lehet jó- vagy rosszindulatú. A Rákkutatás Amerikai Szövetsége szerint a savasító életmód a glükózegyensúly felborulásához vezet, ami hosszú ideig fennmaradó savas mikrokörnyezetet eredményez, ez pedig kitűnő táptalaj a rák kifejlődéséhez. Kimutatták ugyanis, hogy savas mikrokörnyezetben kétféle módon válhatnak károssá az egészséges szövetek: az egészséges sejtek elhalásával és a sejtközötti állomány elburjánzásával. Mára igazolást nyert, hogy a rákbetegségek kialakulásáért nagyrészt a táplálkozás és az életmód a felelős.
Ahogy létrehoztuk, úgy gyógyíthatjuk
A gyógyuláshoz is az étkezésen és az életvitelen keresztül vezethet az út. A jelenlegi tudományos kutatások szerint a lúgosító étrend és életmód eredményeképpen megőrizhetjük vagy visszanyerhetjük egészségünket, életerőnket, erősíthetjük immunrendszerünket, és megvédhetjük magunkat a betegségekkel szemben. Bizonyított tény az is, hogy a lúgos ásványi anyagok növelik a beteg sejtek körüli sejtközi állomány pH szintjét, és megelőzik a betegség továbbterjedését. A súlyos, krónikus, gyulladásos, degeneratív betegségekből való felépülést tehát nem csodagyógyszerektől és csodamódszerektől kell várnunk, hanem a szervezetünk maga számolja fel azt, ha lehetővé tesszük a szervezet lúgosításával.
Lúgosító ásványi anyagok
A savasító ételek minimálisra csökkentése és a napi szükségletnek megfelelő mennyiségű lúgos ásványi anyagok fogyasztása nélkülözhetetlen az étrend, az életmód és az anyagcsere okozta savmennyiség semlegesítéséhez. Ezzel tehermentesíthetjük lúgosító-semlegesítő rendszerünket, és biztosíthatjuk számára az optimális működés feltételeit. Az emberek többsége soha nem fogyaszt elegendő lúgos ásványi anyagot, amelyekhez teljes értékű, jó minőségű, nagyrészt szerves, friss, egészséges, magas víztartalmú, főként nyers ételekből juthatunk. A napi ásványi anyag bevitelt pótolhatjuk étrendkiegészítőkkel is, amelyekre akkor van feltétlenül szükség, ha már felborult a szervezet egyensúlya. Ilyenkor elengedhetetlen a komoly méregtelenítés, valamint a vér és sejtek egyéb korrekciós eljárása.
A négy alapvető lúgos ásványi anyag a kalcium, a magnézium, a kálium és a nátrium.
● A kalcium főbb természetes forrásai a bazsalikom, a kakukkfű, a fokhagyma, a brokkoli, a leveles kel és a kelbimbó, a mángold, a fehérrépa, a zeller, a spárga, a zöldbab, a káposzta, a spenót és más zöldségfélék.
● Magnéziumban gazdag a sütőtök magja, a szójacsíra és a napraforgómag csírája, az uborka, a paradicsom, a mandula vagy a quinoa.
● Kiváló káliumforrás az avokádó, a lencse, a cékla, a sárgarépa, a paradicsom, a spenót, a brokkoli és egyéb zöld színű zöldségek.
● Nátriumban gazdag a karfiol, a petrezselyem, a fejes saláta, a leveles kel, a retek, a karfiol, a fehér- és sárgarépa, a bors, az avokádó és a káposzta. Nátriumforrás továbbá a tiszta, természetes, nem finomított só is.