Lélekpont - teljesség útján

(L)enni vagy nem (l)enni? Ez itt a kérdés!

Döntöttem: vegán leszek! De hogyan fogjak hozzá? Biztosan sokan jutottak már hasonló elhatározásra és tették fel maguknak ezt a kérdést. S ha el is jutnak a megvalósításig, már csak a környezetnek való elszánt magyarázkodással kell megbirkózniuk. Történetesen én is ismerem az érzést, milyen is az, amikor az ember lánya elkottyintja, ő bizony vegetáriánus vagy, ami még ijesztőbben hangzik, vegán… Sajnálkozó tekintet jobbról, meglepődött szempár balról, középütt pedig hitetlenkedő ámuldozás, gyakran döbbenettel fűszerezve, hogy akkor mit is eszel tulajdonképpen, hogy nem haltál még éhen?

Döntöttem: vegán leszek! De hogyan fogjak hozzá? Biztosan sokan jutottak már hasonló elhatározásra és tették fel maguknak ezt a kérdést. S ha el is jutnak a megvalósításig, már csak a környezetnek való elszánt magyarázkodással kell megbirkózniuk. Történetesen én is ismerem az érzést, milyen is az, amikor az ember lánya elkottyintja, ő bizony vegetáriánus vagy, ami még ijesztőbben hangzik, vegán… Sajnálkozó tekintet jobbról, meglepődött szempár balról, középütt pedig hitetlenkedő ámuldozás, gyakran döbbenettel fűszerezve, hogy akkor mit is eszel tulajdonképpen, hogy nem haltál még éhen?

 

A kolozsvári töltött káposztától való tartózkodás sokak szemében a lehetetlen szinonimája, és a borjúpörkölt nélküli élet nem is élet igazán. Miközben a cseppet sem sanyarú igazság az, hogy a vegánok köszönik szépen, jól érzik magukat a bőrükben, mert a zöldségek és gyümölcsök elképesztően gazdag tárházából ínycsiklandó pizzákat, salátákat, leveseket, turmixokat és desszerteket alkotnak, karcsúak és fittek, egészségesek és mosolygósak, és csak halkan súgva teszem hozzá: az állati eredetű táplálék kerülésével ízlelőbimbóik hiperérzékennyé válnak, így ők érzik csak igazán az ízeket!

 

Vegán életmód – személyre szabott indokkal

 

Biztosan megesett már velünk, hogy kacérkodtunk a váltás, az egészséges életmódra való áttérés gondolatával, csak valahogy mindig elodáztuk a dolgot, mert nem volt rá időnk, nem tudtuk pontosan, hogyan is kezdjünk hozzá, és megint csak addig jutottunk, hogy majd, egyszer... Majd holnap, majd tavasszal, majd valamikor. Sokan jutnak arra az elhatározásra, hogy belekezdenek a vegán étkezésbe, vagy azért, hogy kigyógyuljanak a cukorbajból – vagy valamilyen egyéb betegségükből –, vagy mert nem akarnak többé túlsúlyuk miatt lemondani a gyerekkel való szaladgálásról az udvaron, vagy azért, mert végre bele akarnak bújni a szexi kis feketébe, de lehet, hogy épp a környezetszennyezés elkerülése a motivációjuk. Egyik sem lebecsülendőbb ok a másiknál. Ha nekünk fontos, ragaszkodjunk hozzá.

 

Mit esznek és tesznek a vegánok?

 

A vegán étrend követői nem csupán húsféléket nem fogyasztanak, hanem semmilyen állati eredetű táplálékot sem esznek: tehát nincsen sem hal, sem tejtermék, sem tojás. Helyette viszont van rengeteg friss, ropogós, színpompás gyümölcs, zöldség, hüvelyesek, gabonafélék, magvak, dió- és mogyorófélék! A vegán étkezés ugyanakkor egyet kell, hogy jelentsen az egészséges étkezéssel, tehát tartózkodást jelent a túl sok sót, cukrot vagy zsiradékot tartalmazó élelmiszerektől. A hozzávalók manapság már könnyedén beszerezhetők kistermelőktől, ellenőrzött ökológiai gazdaságokból. Az egészséges táplálkozásra való átállás egyszersmind a méreganyagok kiürülését is jelenti szervezetünkből. Ez pedig rendszerint különböző fizikai tünetek kíséretében történik.  Felléphet például fejfájás, fáradékonyság, de tudatosítsuk magunkban, ez is csak azt jelzi, hogy megtisztulunk, megújulunk.

 

Lépésről lépésre

 

Ne ijedjünk meg, teljesen természetes, hogy az átállást szokatlannak, nehéznek érezzük. Ezért jelent felbecsülhetetlen segítséget a fokozatosság elvének betartása, a lassan járj, tovább érsz bölcs igazsága. Mert a váltást tekinthetjük adott időszakra, mondjuk 30 napra szóló programként is, melynek során naponta hagyunk el egyet-egyet eddigi ételeinkből. Először kiiktatjuk a sertés- és marhahúst, helyette kerülhet az asztalra csirke vagy hal, később elhagyjuk a szárnyasokat, majd a sajtot, utána a halat és tengeri herkentyűket, még később a tojást, végül mindenféle tejterméket. Annak érdekében, hogy semmiképpen ne essünk kísértésbe, nézzük át alaposan a konyhát, vizsgáljuk át a kamrát, a hűtőszekrényt és a fagyasztót, s szabaduljunk meg minden hozzávalótól, amit nem szeretnénk fogyasztani a jövőben. Sokan nem is tudják, hogy kedvenc ételük formájában nem is magának a húsnak az ízét szeretik, hanem azokét a fűszerekét, pácokét, mártásokét, melyekkel azt tálalják. Ugyanezeket a fogásokat, ugyanezt az ízvilágot tökéletesen reprodukálhatjuk zöldségekkel, tésztákkal készülő receptekkel, a hús kiváltható szójával, a sajt kazeinmentes vegán sajttal, a tej rizs- vagy mandulatejjel, a tejszínes mártások finom ecetes, diós salátaöntetekkel, a csokoládé étcsokoládéval, és még hosszan folytathatnánk a sort.

 

 

Van élet a váltás után!

 

De még mennyire hogy van! Mert friss táplálkozási formánk számtalan téren tartogat újdonságot és örömöt: elmélyedhetünk a vonatkozó „szakirodalomban”, felfedezhetjük a bioélelmiszereket árusító üzletek kínálatát, belekóstolhatunk fantasztikusan finom vegán ételek leírását tartalmazó szakácskönyvekbe, összeállíthatjuk saját receptgyűjteményünket, meglephetjük magunkat új életmódunkat segítő konyhai eszközökkel, sőt az internet, a blogok, a vegán éttermek vagy a bioboltok hirdetőtábláinak segítségével barátságot köthetünk hozzánk hasonlóan gondolkodókkal is. A lényeg, hogy felismerjük, az áldozat, amit hozunk, ajándékká válik, s a vegán étkezésre való áttéréssel nem csupán ételeinkbe, hanem életünkbe is új ízt viszünk!  - Bartos Zsuzsanna