Jelenlegi hely

A KÉPZELET TEREMTŐ EREJE

"Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.”  Henry Ford

 

Amit elképzelsz, valósággá válik. De hogy mennyire, azt egy nemrégiben végzett tudományos kísérlet igazolta. A kísérletben ezúttal nem a lelki harmóniára, vagy önmegvalósításra irányuló vágyaink szerepeltek, hanem az izomsejteket igyekeztek fejlődésre buzdítani, egy minden bizonnyal formásabb test elérése érdekében.

 

A clevelandi Lerner Kutatóközpont munkatársai az agytevékenység és az izomnövekedés kapcsolatát vizsgálva izgalmas kísérletet hajtottak végre. A 13 önkéntes résztvevő közül néhányan a kisujjukat edzették, míg mások csupán elképzelték, hogy edzenek. Az önkéntesek 12 héten keresztül, heti öt napon végeztek ujjhajlításokat – a valóságban vagy képzeletben. A kísérleti időszak leteltével a tudósok megmérték a résztvevők kisujjának erejét. Ahogyan várható volt, a valós edzést végző önkéntesek kisujja megerősödött; izomerejük 53%-kal nőtt. Hihetetlen módon azonban a képzeletbeli edzést végző csoporttagok kisujjának az ereje is nőtt, mégpedig 35%-kal, jóllehet „kisujjukat sem mozdították”.

NLP, avagy a képzelet teremtő erejének kondícionálása

A fenti megállapításról mégsem mondhatjuk, hogy forradalmi újdonság, hiszen az NLP, a neurolingvisztikai programozás évtizedek óta használja azt. Alapvető kiindulási pontja, hogy a megfelelő technikákat alkalmazva a sikert képzeletünk ereje biztosítja. Még mielőtt a bonyolult név bárkit is elijesztene, álljon itt egy rövid magyarázat a módszer elnevezésére: a neuro előtag az idegrendszerre, a lingvisztika a szavak erejére, a programozás szó pedig arra utal, hogy mindannyian bizonyos gondolkodási minták, hitrendszerek alapján működünk.

A vizualizáció sikerteremtő ereje

Az NLP-t gyakorolva megtapasztalhatjuk a vizualizáció, a szavak ereje és a gondolkodási minta együttesének fontosságát. Az NLP kialakulásakor, a hatvanas évek derekán a rendszer megteremtői, Richard Bandler matematikus hallgató és John Grinder nyelvész professzor  sikeres embereket figyelt meg. Elsősorban szóhasználatukat, szokásaikat vizsgálták, és fontos szempont volt, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek hogyan tűznek ki célokat, egyszóval hogyan működnek. A sikeres emberek körében végzett felmérés után megfigyelték, melyek azok a közös jellemzők, amelyek mindegyiküknél fellelhetők. A következő lépés az úton az a felfedezés volt, hogy egységes rendszerbe foglalva mindez megtanítható, elsajátítható. Az eddig nem „sikeresen működő” embereknek megtanították a sikeres emberek mintáit, majd megfigyelték, hogy mindez milyen változást hozott az életükbe. A kísérlet minden elképzelést felülmúló eredményt hozott. A változtatásra hajlandó emberek élete jó irányba fordult. Feltételezésük beigazolódott tehát: léteznek olyan gondolkodási minták, kommunikációs technikák, amelyeket alkalmazva minden életterületen sikert érhetünk el.

Bármilyen meglepő, kis változtatások is óriási különbséget eredményezhetnek  a végeredményben. Ki gondolná, hogy a kommunikáció jelentésének a kimondott szavak mindössze 7%- át képviselik, míg a többi 93% a testbeszédből, a mimikából, a hangsúlyozásból és a hangszínből eredeztethető?

Legerősebb inger a látás

Minden egészséges embernek öt érzékszervi észlelése működik, a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás. Nagyon sokunknál a vizuális észlelés, azaz a látás jelenti a legerősebb ingert. Ez a vizualizáció alapja.

Megszabadulhatuk kóros félelmeinktől

Amikor felidézünk vagy elképzelünk egy eseményt, a „látott” kép legfontosabb jellemzői a következőek: fekete-fehér vagy színes, álló vagy mozgó-e a kép, tőlünk távol vagy közel helyezkedik el, élénk vagy inkább tompa színek jellemzik? További fontos szempont, hogy kívülről látjuk-e magunkat a képen, vagy mi magunk is benne vagyunk? Mindezek a jellemzők meghatározzák az élmény hatását. Ha képesek vagyunk az általunk látott vagy elképzelt kép egyik vagy másik jellemzőjét tudatosan, a mi céljainkat szolgáló módon megváltoztatni, alapvetően befolyásolhatjuk az eseményhez fűződő érzelmi viszonyunkat, állapotunkat. Így egy félelmet keltő eseményt akár semlegessé, sőt akár még vonzóvá is tehetünk. Ennek legjobb módja az NLP-ből jól ismert fóbiatechnika, aminek a segítségével megszabadulhatunk kóros félelmeinktől.

Az agynak mindegy, hogy megtörténik-e, vagy csak elképzeled

Érzelmeinket ugyanis nem a külvilágban valóban megjelenő objektív valóság, hanem az arra adott személyes reakciónk határozza meg. Régóta ismert tény, hogy az agyunk nem tesz különbséget a velünk megtörtént, illetve az általunk elképzelt események között. Érzelmi állapotunk tehát nem attól függ, hogy konkrétan mi történik velünk, hanem hogy mi azt hogyan éljük meg.

Bámulatos, hogy ez nem csak az érzelmi állapotunkra, hanem mérhető, fizikai változásokra is igaz: a fent említett kísérlet igazolja, hogy a vizualizáció segítségével akár izomerőnket is növelhetjük.

Mentális tréning a sikerért

Az élsportolók felkészítésének ma már elengedhetetlen része a mentális tréning. Az önszuggeszció pozitív és negatív irányba is befolyásolhatja működésünket. Hogy milyen elvárásunk van az eredménnyel kapcsolatban, alapvetően meghatározza sikerünket vagy kudarcunkat. Sorsdöntő szerepet játszik ebben a magunkról és a képességeinkről alkotott elképzelésünk, amely – ha mi nem alakítjuk azt tudatosan és céljainknak megfelelően –, többnyire környezetünk minősítését tükrözi.

Irányítsd a sorsod magad!

Az új lehetőség, hogy kezünkbe vehetjük sorsunk irányítását. Első lépésként képzeljük el a lehető legpontosabban mindazt, amit szeretnénk elérni. Lássuk magunk előtt, hogy már megvalósult, amire vágyunk. Változtassuk az általunk elképzelt kép jellemzőit mindaddig, amíg az a legerősebb pozitív hatást váltja ki belőlünk. Sikerünknek csak a képzeletünk szab határt! – S.G.