Lélekpont - teljesség útján

Ha támadás ér: Sugározz személyes erőt!

A szóbeli támadás ugyanúgy sérüléseket okozhat, mint az arculcsapás. A társaságban elejtett gúnyos megjegyzések, a rendszeresen – sajnos, akár saját otthonunkban, a gyerekek előtt – ismételt becsmérlő szavak bénító hatásúak, és kíméletlenül rombolják énképünket. Sokan ilyenkor szóhoz sem jutnak a megdöbbenéstől, és csak később gondolják végig, mit kellett volna mondaniuk. Vannak olyanok is, akik keményen megtorolják a támadást. Ez azonban ördögi körhöz vezet. A hatékony védekezés legfontosabb feltételei: a magabiztos fellépés és az a képesség, hogy ne hagyjuk magunkat provokálni.

A verbális önvédelem tudománya

 

A szóbeli támadás ugyanúgy sérüléseket okozhat, mint az arculcsapás. A társaságban elejtett gúnyos megjegyzések, a rendszeresen – sajnos, akár saját otthonunkban, a gyerekek előtt – ismételt becsmérlő szavak bénító hatásúak, és kíméletlenül rombolják énképünket. Sokan ilyenkor szóhoz sem jutnak a megdöbbenéstől, és csak később gondolják végig, mit kellett volna mondaniuk. Vannak olyanok is, akik keményen megtorolják a támadást. Ez azonban ördögi körhöz vezet. A hatékony védekezés legfontosabb feltételei: a magabiztos fellépés és az a képesség, hogy ne hagyjuk magunkat provokálni.

 

 

Az öntudatos kisugárzás már fél siker. Aki görnyedten, összeroskadva közlekedik, az áldozat-jelzéseket bocsát ki.

Az ilyen emberek gyakran:

  • Visszahúzódónak hatnak.
  • Kissé görnyedten állnak és ülnek.
  • Hajlamosak felhúzni a vállukat.
  • Többnyire nem mernek mások szemébe nézni.
  • Kevés helyet foglalnak el, akár állnak, akár ülnek.
  • Karjukat és lábukat szorosan a törzsük mellett tartják.

 

Ezek az emberek túlságosan alkalmazkodók és kevéssé állnak ki magukért. Ezért gyakran kerülik a konfliktusokat.

Szóhasználatukra jellemző, hogy túl gyakran kérnek bocsánatot: „Elnézést, de szerintem ez nem így van…”, hajlamosak leértékelni önmagukat: „Biztosan untatom Önt…”, saját álláspontjukat pedig gyakran olyan szavakkal gyengítik, mint a talán, tulajdonképpen, valahogy: „Valószínűleg tévedek, de nem másban állapodtunk meg?”

 

A tudatosság a változás kulcsa

A fenti magatartásformák megváltoztatása sokszor már önmagában elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a verbális támadásokat. Ha kifelé azt sugározzuk, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, elképzelhető, hogy támadónknak már nincs is kedve belénk kötni.

 

Ha szeretne több erőt kisugározni, akkor legközelebb, ha fenyegetett helyzetbe kerül, figyelje meg, mivel korlátozza személyes erejét. Milyen gondolatok járnak a fejében? Lekicsinyli magát belül? – „Ez ellen semmit sem tehetek. Ki fognak nevetni. Mindenkit untat, amit mondok. Biztosan zavarok. Ezzel csak lejáratom magamat. Én csak nő vagyok…”

Ha rájön, hogy saját magát teszi erőtlenné, félig már nyert ügye van. A tudatosság a változás kulcsa. Engedje meg magának, hogy erős és határozott legyen.

 

Az erőt sugárzó fellépés begyakorolható.

Íme, néhány ötlet:

  • Húzza ki magát, vállát engedje le lazán.
  • Nyugodtan és összeszedetten nézzen ellenfele szemébe, különösen akkor, ha kényes és kellemetlen a helyzet.
  • Legyen barátságos, de ne alázkodjon meg.
  • Soha ne nevessen, ha kigúnyolják vagy az ön rovására viccelődnek.
  • Ne szidja magát.
  • Egyértelműen és tisztán mondja meg, mit akar és mit nem. Egyszerű, rövid mondatokban fogalmazza ezt meg, ne írja körül, és ne bizonygassa, hogy joga van hozzá.

 

Ha úgy döntünk, nem megyünk bele a vitába, a következő stratégiákat alkalmazhatjuk:

Térjen át egy másik témára. Egyszerűen terelje a támadást egy másik irányba. Minél ártatlanabb és banálisabb ez a téma, annál jobb! Ne akarja megvédeni magát, ne akarjon magyarázkodni. Az új témát mindenféle bevezetés nélkül hozhatja szóba, de áthidaló mondatokat is alkalmazhat: „Tudja, mi jár a fejemben?... Éppen azon gondolkodtam, hogy… Ne felejtse el, mit akart mondani. Képzelje, egy ideje azon gondolkodom, hogy…”

 

Ne ess csapdába!

Ha gorombán szólnak hozzánk, mi is így válaszolunk, átvesszük a másik hangulatát: Ha ő így beszél velem, én miért legyek kedves vele? Az azonban csapda, hiszen ezzel hagyjuk, hogy mások hangulata átformáljon minket.

Az önvédelem mindig a függetlenség kinyilvánításával kezdődik: a hangulatomat nem teszem függővé mások hangulatától! Amíg jókedvünk attól függ, hogy mások hogyan kezelnek minket, olyanok vagyunk, mint egy marionett bábu: ha valaki meghúzza a zsinórt, mi annak megfelelően mozdulunk. A belső erő alapja azonban az, hogy nem gabalyodunk bele mások érzéseibe, tulajdonságaiba, képesek vagyunk belsőleg elkülöníteni magunkat.

 

Gyakorold az erődet!

Ha mindezek ellenére, úgy érezzük, támadás ért minket, álljon itt néhány jó tanács, vészhelyzet esetére:

  • Lélegezzen mélyen ki és be! Agyunknak oxigénre van szüksége a gondolkodáshoz!
  • Tartson távolságot! Gondoskodjon arról, hogy legyen elég tere maga körül. Ha szükséges, lépjen hátra egy-két lépést.
  • Maradjon laza, ne növelje magában a feszültséget. Ne akarja a legfrappánsabb választ kitalálni. Érje be kevesebbel!
  • Adjon időt magának! A legtöbb támadó azonnali reakcióra számít. Önnek azonban van ideje! Hagyja, hogy a támadó a saját levében főjön. Mondja nyugodtan, hogy erre a megjegyzésre holnap fog válaszolni. Vagy jövő héten szerdán délután kettőkor. Egy meggondolatlan visszavágással gyakran csak ront a pozícióján. – KSK