Jelenlegi hely

ANTIOXIDÁNSOKRÓL ÉRTHETŐEN

Az antioxidánsok olyan hasznos molekulák, amelyek az anyagcsere során keletkező agresszív és káros anyagok, a szabadgyökök ellen védik sejtjeinket, és ezáltal szervezetünket.

 

Károsító szabadgyökök

A szabadgyökök káros hatásának az az oka, hogy elektronhiányban „szenvedve” – kémiai stabilitásuk biztosítása érdekében – mielőbb egy szabad elektronnal rendelkező molekulához „akarnak” csatlakozni. Ha pedig ez a másik éppen egy hasznos vagy egyéb szempontból fontos molekula – például DNS-szakasz – akkor annak maradandó károsodását okozzák. Ha nincs elegendő antioxidáns a sejtekben, a szabadgyökök szabadon végezhetik romboló munkájukat, amely a DNS-ben tárolt genetikai kód megváltozását, a bőr korai öregedését, a hajszálak töredezését, szív-érrendszeri és más súlyos betegség, vagy rosszindulatú daganat kialakulását okozhatja.

 

A szervezet bő tartalékai

Mivel a káros hatású szabadgyökök az anyagcsere során normálisan is keletkeznek, hatásaik kivédésére a szervezet bőséges tartalékokkal, természetes antioxidáns hatású molekulákkal rendelkezik. Ezek a molekulák szabad elektronjuk rendelkezésre bocsájtásával semlegesítik a szabadgyököket. Az antioxidánsok tehát olyan molekulák, amelyek ki tudják elégíteni a szabadgyökök „elektronéhségét”, így azok nem tudnak kárt tenni a fontosabb molekulákban.

 

Ha túl sok a szabadgyök

A szabadgyökökkel kapcsolatban a legfőbb gondot az jelenti, hogy ha mennyiségük megnő, a szervezet elhárító rendszerének kapacitása már elégtelenné válik. A szabadgyökök mennyiségét az alábbiak növelhetik:

 

▪          környezetszennyezés: sugárzások, vegyszerek, növényvédő szerek, kipufogógázok, elektroszmog

▪          stressz: hajszolt életmód, éjszakázás, erőltetett sport, szorongás, lelki és fizikai terhek

▪          helytelen táplálkozás: adalékok, színezékek, tartósított és konyhakész áruk, konzervek, finomított szénhidrátok

▪          színezett, cukrozott, édesítőszerrel és más adalékkal dúsított italok

▪          káros szokások: alkohol, dohányzás, koffein, kábítószerek

▪          káros anyagok bőrre vagy szervezetbe kerülése (illatosítók, kozmetikumok, intimbetétek, babaápolók)

▪          túl alacsony (savas) vagy túl magas (lúgos) szöveti pH-érték

▪          gyulladások és más betegségek

 

Oka lehet továbbá egyes – egyéb szempontból hasznos – hatóanyagok, például a vas, a króm vagy bizonyos hatóanyagok túlzott és egyoldalú bevitele is. A bélrendszeri zavarok és a nem megfelelő emésztés – például erjedés az ebéd utáni desszert cukortartalma következtében – szintén olyan molekulák felszívódásához vezethetnek, amelyek a szabadgyökök mennyiségét növelik. Ha ezek miatt a szervezet antioxidáns kapacitása elégtelenné válik, azokat külső forrásból kell pótolnunk.

 

Hol találhatók az antioxidánsok

Az antioxidánsok, e hasznos „elhárító” anyagok – mint például a C-, az E- és az A-vitamin, a karotinoidok, a Q10, a cink, a mangán, a szelén, a flavonoidok vagy a telítetlen, főleg az omega zsírsavak – a legnagyobb mennyiségben az élő növényi táplálékban fordulnak elő. Ilyen például a paradicsom likopinja, a sárgarépa béta-karotinja, a kukorica zeaxantinja, a brokkoli luteinje. De említhetnénk a citrusfélék, a paprika vagy a csipkebogyó magas C-vitamin, az olajos magvak – dió, mogyoró, tökmag, szezámmag, lenmag, mák – vagy a gabonafélék E-vitamin tartalmát is. Az áfonya, a feketeribiszke, és általában a sötétebb színű, sok színanyagot tartalmazó gyümölcsök szintén előnyösek, ahogy a búza- és más csírafélék vagy a hidegen sajtolt, extra szűz növényi olajok is. Az avokádónak vagy a lencsének a szeléntartalma magas. Sokan hivatkoznak egyes borok magasabb antioxidáns tartalmára – a piros szőlőhéj rezveratrol nevű hatóanyaga miatt –, ezzel mintegy alátámasztva a borfogyasztás előnyeit. Ez részben igaz ugyan, a borok alkoholtartalma azonban jóval többet árt a májnak és az agynak, mint amennyi előnyt a benne lévő antioxidáns tartalom jelent. A hús és az egyéb állati termékek sem jó forrásai az antioxidánsoknak, hiszen azok az állat élete, valamint a leölésükkor keletkező stressz során elhasználódnak.

 

Amennyiben a színes zöldségeket, gyümölcsöket, csíraféléket és olajos magvakat nélkülözni kényszerülünk – amelyre kevés jogos kifogás létezhet –, számos antioxidáns készítmény is rendelkezésünkre áll. E készítményekkel kapcsolatban azonban fontos szempont, hogy azok természetesek, és ne szintetikusak legyenek, mert utóbbi esetben a várt hatás majdnem biztosan elmarad. Az élő táplálékot semmi nem pótolja.

 

Mértékkel, de hatékonyan

Az antioxidánsok hasznosak, de a sokkal több nem szükségszerűen jobb is. Ezért nem a több, hanem a többféle antioxidáns egyidejű jelenléte a fontosabb szempont, hiszen a károsító szabadgyököknek is számos típusa létezik. Az antioxidánsok hatása akkor aknázható ki a legjobban, ha az élő és színes növényi táplálék fogyasztásával az egyéb fontos táplálék-összetevők bevitelére, valamint a káros anyagok kerülésére is figyelmet fordítunk. Előbbiek közé a növényi rostok, a természetes vitaminok, az ásványi anyagok és a nyomelemek tartoznak. A növényi táplálék ezért is nélkülözhetetlen.

Amennyiben tehát megterhelő életmódot folytatunk, vagy ha nyugodt az életünk, de káros környezeti feltételek között élünk, a védekezés fontos sarokköve a minél kevésbé feldolgozott, lehetőleg nyers, élő és színes növényi táplálék rendszeres fogyasztása. Ezek révén a szervezetünkre háruló vegyszer- és egyéb károsanyag-terhelés nagymértékben csökkenthető, amely mai életkörülményeink mellett sajnos egyre kevésbé elhanyagolható szempont.

 

 

Dr. Csiszár Miklós

Naturwell Életmód Központ